Minőségirányítási rendszerek.

Ez a nemzetközi szabvány arra az esetre határozza meg a minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, amikor egy szervezetnek:

• bizonyítania kell, hogy képes folyamatosan olyan terméket szállítani vagy szolgáltatást nyújtani, amely megfelel a vevői, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek,

• célja a vevői elégedettség növelése a rendszer eredményes alkalmazásával, beleértve azokat a folyamatokat, amelyek a rendszer fejlesztését és a vevői, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek való megfelelőséget szavatolják,

• a szabványnak minden követelménye általános érvényű, és szándék szerint minden szervezetre alkalmazható – tekintet nélkül azok típusára, méretére, a szállított termékre és a nyújtott szolgáltatásra.

Környezetközpontú irányítási rendszerek.

Ez a nemzetközi szabvány meghatározza a követelményeket egy környezetközpontú irányítási rendszerre, amelyet egy szervezet felhasználhat környezeti teljesítménye javítására. Ezt a nemzetközi szabványt arra szánták, hogy olyan szervezet alkalmazza, amely arra törekszik, hogy környezeti felelősségeit szisztematikus módón kezelje, hozzájárulva a fenntarthatóság környezeti pilléréhez. Ez a nemzetközi szabvány segít a szervezetnek abban, hogy elérje a környezetközpontú irányítási rendszerére tervezett eredményeket, ami értéket teremt a környezet, a szervezet és az érdekelt felek számára. A szervezet környezeti politikájával összhangban a környezetközpontú irányítási rendszer tervezett eredményei tartalmazzák:

• a javuló környezeti teljesítményt,

• a megfelelési kötelezettségek teljesítését,

• a környezeti célok elérését.

• a javuló környezeti teljesítményt;
• a megfelelési kötelezettségek teljesítését;
• a környezeti célok elérését.

Ez a nemzetközi szabvány mérettől, típustól és jellegtől függetlenül bármely szervezetre alkalmazható, valamint tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak azokra a környezeti tényezőire vonatkozik, amelyeket a szervezet úgy határoz meg, hogy felügyelet alatt tudja tartani vagy befolyásolni tudja az életciklus szemlélet átgondolásával.

Ez a nemzetközi szabvány nem fogalmaz meg konkrét kritériumokat a környezeti teljesítménnyel kapcsolatban. Ez a nemzetközi szabvány részben vagy egészben alkalmazható a környezetközpontú irányítás módszeres fejlesztésére. Az ennek a nemzetközi szabványnak való megfelelés követelései azonban nem fogadhatók el, kivéve, ha annak minden követelményét beépítik a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerébe, és kizárás nélkül teljesítik.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) által létrehozott minőségirányítási követelményrendszer. Alapja az ISO 9001 és az ISO 9004 szabvány, de külön követelményeket fogalmaz meg az autóipari termékeket gyártó szervezetek számára.

Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek.

Ezen nemzetközi szabvány követelményeket ad meg egy információbiztonság-irányítási rendszer kialakítására, bevezetésére, fenntartására és folyamatos fejlesztésére az érintett szervezet környezetében. Ez a nemzetközi szabvány követelményeket tartalmaz az információbiztonsági kockázatoknak a szervezet igényeihez igazodó felmérésére és kezelésére is. Ebben a nemzetközi szabványban felállított követelmények általános érvényűek, és szándék szerint minden szervezetre alkalmazandók – tekintet nélkül azok típusára, méretére vagy jellegére. A 4-10. fejezetben megadott egyetlen követelmény kizárása sem fogadható el, amikor egy szervezet e nemzetközi szabványnak való megfelelést állítja.

Egészségügyi szolgáltatások. Minőségirányítási rendszerek. Az EN ISO 9001:2008 szabványon alapuló követelmények

Ez az európai szabvány arra az esetre határozza meg a minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, amikor egy szervezetnek:

• bizonyítania kell, hogy képes folyamatosan olyan egészségügyi szolgáltatást nyújtani, amely megfelel a vevői, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek, továbbá a szakmai standardoknak,

• a vevői elégedettség növelése a célja a rendszer eredményes alkalmazásával, beleértve az irányítási rendszer, a klinikai folyamatok folyamatos fejlesztését és a minőségjellemzőkre vonatkozó követelményeknek (helyes, szakszerű ellátás; rendelkezésre állás; az ellátás folytonossága; eredményesség; hatékonyság; méltányosság; bizonyítékon/ismereteken alapuló ellátás; betegközpontú ellátás, beleértve a fizikai, pszichológiai és társadalmi sérthetetlenséget; a beteg bevonása; a betegbiztonság; időszerűség/hozzáférhetőség) való megfelelőség szavatolását. Az anyagszerű termékek, pl. a szövetek, vérkészítmények, gyógyszerek, sejtkultúrákból származó termékek és orvostechnikai eszközök nem központi részei a szabvány alkalmazási területének, mert ezekre egyéb szabályozás vonatkozik. Ez az európai szabvány a klinikai folyamatok követelményeire összpontosít. Azok a szervezetek is tudják alkalmazni ennek az európai szabványnak a követelményeit, amelyek minőségirányítási rendszere kutatási vagy oktatási folyamatokat vagy ezek mindegyikét tartalmazza, ha vannak ilyenek. Ennek az európai szabványnak a célja, hogy az EN ISO 9001:2008 szabványban lévő követelményeket, valamint a „termék” fogalmat és a vevői szempontokat hozzáigazítsa és pontosítsa az egészségügyi szolgáltatás sajátos feltételeihez, ahol a termékek főleg szolgáltatások és a vevők elsősorban betegek.
  Ez az európai szabvány a klinikai folyamatokra és kockázataik kezelésére összpontosít annak érdekében, hogy elősegítse a jó minőségű egészségügyi szolgáltatást.

Ez az európai szabvány:

• olyan módszeres megközelítések követelményeit írja elő, amelyekkel a szervezet képes a jó minőségű egészségügyi szolgáltatás megvalósítására,

• a vezetés által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet minden szintjén alkalmazható annak érdekében, hogy bevezessék és fenntartsák a minőségirányítási rendszert, vagy alkalmazható belső és külső felek által, beleértve a tanúsító testületeket, hogy értékeljék a szervezetnek azt a képességét, mennyire tud megfelelni a betegek, valamint egyéb vevők szükségleteinek és elvárásainak,

• alkalmazható pl. az elsődleges egészségügyi szolgáltatásra, a kórházba érkezés előtti és kórházi szolgáltatásra, a harmadfokú szolgáltatásra, az ápolási otthonokra, a hospice-intézményekre, a megelőző egészségügyi szolgáltatásra, a mentális egészségügyi szolgáltatásokra, a fogorvosi szolgáltatásokra, a fizikoterápiára/gyógytornára, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokra és gyógyszertárakra,

• a klinikai folyamatok követelményeire összpontosít. Azok a szervezetek is tudják alkalmazni ennek az európai szabványnak a követelményeit, amelyek minőségirányítási rendszere kutatási vagy oktatási folyamatokat vagy ezek mindegyikét tartalmazza, ha vannak ilyenek. Ha ennek az európai szabványnak valamely követelménye(i) nem alkalmazható(k) az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet jellege, terméke (beleértve a szolgáltatásokat) miatt, akkor meg lehet fontolni annak (azoknak a) kizárását. Ha kizárásokat hajtanak végre, akkor ennek az európai szabványnak való megfelelőség csak akkor fogadható el, ha ezek a kizárások a 7. fejezet követelményeire korlátozódnak, és nincsenek hatással az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetnek arra a képességére vagy felelősségére, hogy a vevői, valamint az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek megfelelő terméket szolgáltasson (szolgáltatást nyújtson).

• olyan módszeres megközelítések követelményeit írja elő, amelyekkel a szervezet képes a jó minőségű egészségügyi szolgáltatás megvalósítására,

A Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR) alkalmazásával meghatározhatók és kielemezhetők a lehetséges veszélyek, és kiértékelhetők az idevágó kockázatok, amelyek olyan célok és programok megtervezésének és kialakításának alapjaiként használhatók, amelyek az alkalmazottak biztonságának javítását célozzák. A felelősségek meghatározásával és a munkaerő oktatásával óvintézkedéseket tesz és felkészül bármilyen lehetséges vészhelyzet kezelésére.

A rendszer mindenféle vállalkozás esetén alkalmazható és tanúsítható.

Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelménye.

A biztonságos élelmiszerek iránti fokozott igényekre, valamint a világot behálózó ellátórendszerekre reagálva készült el az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerre vonatkozó nemzetközi szabvány, az ISO 22000:2005. A szabvány mindenre kiterjedően, de az ésszerűség határain belül foglalkozik az élelmiszer-biztonsággal. Az élelmiszerek előállításával foglalkozó, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységet folytató szervezeteknek számos alapkövetelményt kell teljesíteniük ahhoz, hogy erre a tevékenységre alkalmassá váljanak. Az ISO 22000:2005 magában foglalja a HACCP alapelveit és azok megvalósításának lépéseit, ugyanakkor követi az ISO 9001:2008 felépítését, ami lehetővé teszi a két rendszer harmonizálását. A szabvány kellően rugalmas ahhoz, hogy azt bármely szervezet sikerrel alkalmazza méretétől, tevékenységének bonyolultságától és fejlettségi szintjétől függetlenül.

A HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) veszélyelemzés és kritikus szabályozópontok által azonosítja a felmerülő potenciális veszélyeket, ezáltal elkerülhetik azokat az élelmiszerek előállítása során. Alkalmazásával garantált lesz a fogyasztók számára a higiénia az élelmiszerek kezelése során. A HACCP előírásainak bevezetésével lehet bizonyítani a higiénia és az élelmiszerbiztonság kiemelt kezelését.

A teljes élelmiszeripari lánc mentén tanúsítjuk a vállalatokat a nyersanyag-előállítóktól, a takarmány-előállítóktól kezdve, a gasztronómián és élelmiszergyártókon át egészen a kereskedelemig.

HACCP rendszerek igazolása a Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-18/1993 számú előírás követelményeinek megfelelően.

Nem formális oktatási és képzési szolgáltatások.
A szolgáltatók alapvető követelményei.

Takarítási szolgáltatások tanúsítása. Jól integrálható követelményrendszer az ISO 9001, az ISO 14001 és az MSZ 28000 szabványok által leírtakkal.

Minőségirányítás – Vevői elégedettség – A vevői panaszok kezelésére szervezetek számára.

Ez a nemzetközi szabvány iránymutatóként használatos a hatékony, és hatásos mindennemű vevői panaszkezelési folyamatok –vonatkozzanak azok kereskedelmi, vagy nem kereskedelmi tevékenységekre, beleértve az elektronikus kereskedelmet is- megtervezésére, és bevezetésére. A célja, hogy az ezeket alkalmazó cégek, és ügyfeleik, valamint minden egyéb érintett fél előnyére váljon panaszos esetekben.

A panaszkezelési folyamat során szerzett információ felhasználható a termékek, és folyamatok fejlesztésére és amennyiben a panaszok megfelelőképp kerülnek kezelésre, az javíthatja a vállalat megítélését is, függetlenül annak méretére, elhelyezkedésére, és hogy mely szektorban működik.

Kiválóan integrálható az ISO 9001 szabványkövetelményekkel, mellyel tanúsítás alapját is képezheti.